Cikkek
Vannak olyan dolgok, melyeken nem tudunk változtatni, ilyen például az életkorunk vagy a genetikai adottságaink. Van azonban, amit tudunk alakítani – ilyen a környezetünk is, mely befolyásolja az egészségünket. Törekedjünk a minket körülvevő ingerek és a stressz csökkentésére. Időskorban figyelnünk kell arra is, hogy úgy alakítsuk ki a környezetünket, hogy biztonságos legyen, megelőzzük például az eleséseket, ugyanakkor aktivitásunkat megőrizve, szeretett időtöltéseinket folytatni tudjuk. Fontos a rendszeres mozgás, kornak és állapotnak megfelelően, ez segít az ideális testsúly megőrzésében is – hívta fel a figyelmet Dr. Kurimay Tamás professzor. A környezetnek a része a saját magunk tevékenysége is. Ezen belül a táplálkozással tevőlegesen befolyásolni tudjuk egészségünket. A magas vérnyomás rizikótényezője a stroke-nak, a túlzott sófogyasztás, ami magas vérnyomáshoz vezet, pedig rajtunk múlik, melyre figyelnünk kell. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt (úgynevezett mediterrán diéta), halat, csökkentsük a zsírbevitelt. A fizikai mellett a lelki tényezőket sem hanyagolhatjuk el, melyet a kapcsolataink határoznak meg. Az egészséges idősödés része, hogy megőrizzük szociális kapcsolatainkat. Az elmagányosodás depressziót okozhat, ami ugyanúgy lehet rizikófaktora a stroke-nak és a szívinfarktusnak, mint a magas vérnyomás, valamint okozhat demenciához hasonló tüneteket is. Az enyhe és közepes depresszió esetében a mozgásnak bizonyítottan pozitív hatása van. A gyógyszerszedéssel kapcsolatban törekedjünk arra, hogy az a lehető legminimálisabb legyen, és mindig a kezelőorvossal, háziorvossal együttműködve, konzultálva szedjük a gyógyszereket. Saját magunktól még gyógynövényi eredetű készítményeket se szedjünk, mert nem lehet tudni, hogyan lépnek reakcióba egymással. Csökkentsük az alkoholfogyasztást, a dohányzást pedig teljesen hagyjuk el.
Fontos a korai felismerés – ha valaki feledékenységet tapasztal, a beszédével kapcsolatban elakadások jelentkeznek, vagy megváltozik a mozgáskoordinációja, mindenképpen forduljon szakemberhez, elsősorban a háziorvosához. Hogyha a jelenség mögött egy kezeletlen cukorbetegség vagy magas vérnyomás áll, esetleg olyasmi, amit a környezetünkkel, táplálkozásunkkal tudunk befolyásolni, azzal igenis tudjuk lassítani vagy stabilizálni az enyhe feledékenységet. A már kialakult betegség esetében is ugyanolyan fontos ezek betartása- mondta el Kurimay professzor úr.
Pozitív üzenetként a professzor urak elmondták, hogy az öregedés önmagában nem betegség, életmódunkkal pedig tehetünk az egészségünk megőrzésért. Lehet, hogy hirtelen reakciók lelassulnak, lehet, hogy a rugalmasság nem a régi, mégis idősen szintetizálja az ember a sok megélt tapasztalatot és ekkor értjük meg bizonyos dolgok értelmét – ez a bölcsesség az egyik legfontosabb értéke az idősebb kornak és ez ugyanúgy meghagyja az önbecsülést, mint az, hogy fiatalabb korunkban milyen gyorsan futottunk – mondta el Dr. Folyovich András főorvos.
A hozzátartozók szerepével kapcsolatban kiemelte Folyovich főorvos úr, hogy milyen fontos, hogy időben felismerjék a stroke tüneteit, például az arc vagy a végtagok hirtelen bénulását, és azonnal hívjanak mentőt, mert az orvosoknak mindössze 4,5-6 órája van a legmodernebb kezelések alkalmazására, hogy azok hatékonyak legyenek. Persze a tünetek felismerése önmagában kevés, ha nincs aki mentőt hívjon. A betegek sok esetben egyedülállók, nem tudnak a stroke miatt beszélni. Nemzetközileg is újdonság lesz, hogy a járvány után biztonságos időszakban egy XII. kerületi óvódában tesztelni fogjuk, hogy óvodásokat hogyan lehet a mentőszolgálat révén a segélykérésbe vonni – mondja Folyovich dr.
Kurimay professzor úr ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy fontos a hozzátartozók igényeit is figyelembe venni, például egy súlyos feledékenységgel élő gondozásakor. A gondoskodás, a gondozás az, hogy törődjünk a másikkal egy belső igény, ami kimerítheti a hozzátartozókat is és kialakulhatnak lelki problémák – depresszió, kifáradás – ami miatt ez nehezen megoldható kérdéssé válik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hozzátartozók is merjenek segítséget kérni, hiszen akkor tudnak adni, ha maguk is feltöltődtek. Ehhez összefogásra van szükség, kiemelte a család, a szociális háló, és a szakemberek segítségét. A gyógyító beszélgetések (pszichoterápia), megfelelő szakemberek és a sorstársakkal való találkozás sokat segíthet. Erre alkalmas például az Alzheimer Café is. A teljes adás megtekinthető az Alzheimer Café Budapest 12. kerület facebook oldalán.
Sokan gondozzák otthon demenciával élő hozzátartozójukat, akik segítségre szorulnak. Ha az Ön családjában felbukkant ez a betegség, és tanácstalan, segítségre vagy támogatásra van szüksége keresse fel bizalommal a Hegyvidéki Szociális Központ által elindított Demencia Irodát, mely azzal a céllal jött létre, hogy minden olyan esetben segítséget nyújtson, ami nem igényel orvosi szakértelmet.Tánc 50 felett – a demencia elleni küzdelem legjobb módja – ezzel a címmel tartott előadást Tóth Krisztina Apollónia szenior tánc oktató az online Alzheimer Café-ban. Neve bizonyára sokaknak ismerősen cseng, hiszen Krisztina évek óta oktat szenior táncot a Hegyvidéki Kulturális Szalonban, gyakran fellépéseket is vállalnak táncosaival. A beszélgetésen meglepetés vendégként részt vett Vincze Józsefné Böbe is, aki a kezdetektől fogva táncostársa Krisztinának és beszámolt saját tapasztalatairól, hogy neki mit adott az elmúlt három év, amióta elkezdett járni a csoportba.
Az előadásból megtudtuk, hogy a tánc, amellett, hogy élvezetes mozgásforma, rendkívül pozitív hatással van a szervezetre: fejleszti az egyensúlyt, javítja a testtartást, átmozgatja az egész testet, tehát növeli a fizikai állóképességet. A fizikai hatások mellett fontos beszélni a lelki tényezőkről is: a táncnak a mozgás révén hangulatjavító, stresszoldó hatása van, el kell sajátítanunk egy koreográfiát, így a memóriánkat is megtornáztatjuk. Mindezek mellett megtapasztalhatjuk a közösség erejét, a „nem vagyok egyedül” érzést, hiszen a tánccsoportban barátokra, sorstársakra találhatunk. Böbe elmondása szerint, amikor néhány éve bekapcsolódott a szenior örömtánc csoportba, már több műtéten átesett és krónikus betegségei is voltak. Ezek ugyan nem múltak el, de a mozgás szabadságát visszakapta, és a betegségek sem hatalmasodtak el rajta. A veszélyhelyzet alatt végig kapcsolatban volt a társaival, „tartották egymásban a lelket”.
A zene egész életünk során végigkísér minket, bizonyos dallamokhoz emlékek kötődnek, és ezek az emlékek maradnak velünk legtovább. A tánc agyunkra is csodálatos hatással van, összehangolja az agyféltekéket, új agyi területeket aktivizálunk, „olajozzuk” a meglévő idegpályákat és egyben újakat építünk. Habár a táncnak sok válfaja van, idősebb korban azonban törekedjünk a biztonságra – erre a szenior örömtánc tökéletesen alkalmas. Nincs szükség semmilyen előképzettségre, sem partnerre, sokszínű, hiszen a zenei stílusok, a táncok gyakran váltogatják egymást. A tánc ezen formája közösségi tánc: jó módja az időskori magány oldásának. Létezik ülőtánc formában is, mely azok számára lett kialakítva, akiknek valamilyen oknál fogva nehézséget okoz az állva táncolás, esetleg kerekesszékhez kötöttek. Ha kedvet csináltunk a táncoláshoz, akkor érdemes tájékozódni a www.elmenytanc.hu weboldalon.
Az online Alzheimer Café harmadik alkalommal jelentkezett, ezúttal Dúll Andrea környezetpszichológus, az MTA doktora, az ELTE Pszichológiai Intézet és BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék egyetemi tanára tartott előadást, „Otthonlét járvány idején” – címmel.
Próbáljuk meg tudatosítani a folyamatokat – gondolkodjuk el a helyzeteken, hogyan élünk most másképp, mint ahogyan eddig éltünk – ezt tanácsolta többek között az előadásában. „A járvány felett nincsen kontrollunk, azonban, ha a személyes életünk felett bizonyos mértékig sikerül azt visszanyerni, akkor az nagyon fontos, mentális egészséget is megtartó helyzet” – mondta a szakember.
Az otthonunk, ami eddig a feltöltődés helye volt, ahová hazatértünk egy nehéz nap után, most elveszítette a felszabadító jellegét, mivel állandóan ott kell lenni. Nem mozoghatunk szabadon, így például azt, hogy csak bizonyos idősávban mehetünk a boltba a szabadságunk megnyirbálásaként éljük meg. A kényszer miatt minden felborult, ami feszültséget szül, ráadásul nem tudjuk, hogy meddig tart és ez a bizonytalanság még inkább megterhelő.
Dúll Andrea az alábbi tanácsokat adta, melyek megkönnyítik az otthonlétet a jelenlegi veszélyhelyzetben:
- Modellezük egy kicsit a külvilágot a belvilágban! Az otthonunkban érdemes külön szférákat teremteni a különböző tevékenységek végzéséhez, és ezt fontos betartani és betartatni másokkal. Ha otthon dolgozunk, legyen kijelölt munkaállomásunk, máshol együnk, megint máshol nézzünk televíziót stb. Ezeket a tereket most ne mossuk össze!
- Időnként vonuljunk el, töltsük fel társas elemeinket! Erre tíz perc is elegendő lehet. Tartsuk tiszteletben a többiek tíz percét is!
- Osszuk meg élményeinket, milyen nekünk bezárva lenni! Érdemes a saját érzésekről beszélni és érdemes megkérdezni a másiktól is, hogy ő hogy van ebben a helyzetben, neki milyen gyakorlatai vannak, amivel megkönnyíti a helyzet elviselését. Különösen nehéz, ha beteg emberrel él az ember együtt, segíthet, ha hasonló helyzetben élőkkel megosztjuk nehézségeinket.
- A napi rutin elvégzése rendkívül fontos! Öltözzünk fel, tartsunk napirendet.
- Töltődjünk: a rendkívüli helyzetben a rendkívüli kapcsolattartás segít megőrizni a társas kapcsolatokat, használjuk az online teret is. Ha nem tudunk kimenni, de a lakásban van zöld növényes hely, akkor használjuk ezt a teret rekreációra. Természeti képek nézegetése is segít – fel tudunk idézni a testünkben és a lelkünkben természetélményeket akkor is, ha nem megyünk ki most a természetbe. Ha van növényes helye a lakásnak, akkor használjuk ezt a teret rekreációra, elvonulásra. Végezzünk minden nap olyan tevékenységet is, amit kedvelünk. (hobbi, stb)
- Ha az ember egyedül él, akkor a legfontosabb tanács, az egyedüllét kontroll alá vonása. Olyan tevékenységeket kell találni, amit muszáj csinálni, ne csak a kedvteléseknek éljünk. Ne hagyjuk szétfolyni az időt, a mindennapi rutinokat egyedül is végezzük el. Öltözzünk fel, személyi higiénét tartsunk. Iktassunk be a napi rutinokba nagyon szeretett tevékenységet – ilyen lehet például a sütés-főzés. Gyűjtsünk természetélményeket, próbáljuk meg a virtuális kapcsolattartást, vagy a társas távolságtartás betartásával akár az ablakból kicsit egymással beszélgetni.
- Ha a panaszok túlmennek a hétköznapi nehézségeken, akkor forduljunk megbízható (akár online) tanácsadóhoz, kérjünk segítséget!
Az előadás teljes terjedelmében megtekinthető az Alzheimer Café Budapest 12. kerület facebook oldalán.
Ezúttal Dr. Rajna Péter elme- és ideggyógyász, ny. egyetemi tanár, az MTA doktora tartott élőben előadást, melynek címe „Az öregedés kihívásai: gondolatok a jövő öregjeinek” volt.
A bevezetőben a professzor úr elmondta, hogy szomorú apropója is van ennek az témaválasztásnak, hiszen a kialakult helyzet miatt feszültség keletkezett az idősebb és a fiatalabb generációk között. Sokan azt gondolják, hogy az öregedés az időskorban kezdődik, ez azonban nem így van, hívta fel a figyelmet a professzor. Az ember a 40-es éveiben van a szellemi teljesítményének a csúcsán, ezután a mentális kapacitása csökkeni kezd. Ráadásul a felgyorsult tempójú világban a stagnáló vagy romló kapacitás folyamatos lemaradást jelent – a számítástechnikai eszközök használatát hozta erre példának. Az idősek bölcsessége mégis olyan érték, ami pótolhatatlan – hiszen ők más szemszögből látják ugyanazt az eseményt, amit a fiatalok, nagy valószínűséggel az ő életükben az már megtörtént, sőt, ha döntési helyzetről volt szó, akkor az akkori döntésük következményeit is ismerik. Ez egy olyan fontos tudás, amihez nem lehet máshonnan hozzájutni csak az ő tapasztalataikból. Távolabbról közelítenek ugyanahhoz a problémához, látják a nagyobb összefüggéseket és a valóságra építve hoznak döntést. Azért működhetnek a többgenerációs vállalkozások jobban, mert a fiatalok lendülete mellett ott van az idősek visszafogottsága, ami kiegyensúlyozza egymást.
A várható élettartam folyamatosan növekszik, de fontos szempont lenne az is, hogy ebből mennyi lesz az egészségesen eltöltött időskori évek száma. A professzor úr egy szót emelt ki, mint az előadás legfontosabb üzenetét és ez a hasznosságtudat – ez tudja egészségben tartani az időseket természetesen a testmozgás, az egészséges táplálkozás, a társas kapcsolatok megőrzése és a szellemi kihívások mellett – tehát ez az idősödési stratégia legfontosabb eleme. Hozzátette, hogy a jelenkori fiatalok hozzáállása fogja megalapozni és alakítani azt a társadalmi viszonyulást, amit az időskorukban fognak megtapasztalni. A fiataloknak azt üzente: amit majd időskorukban szeretnének elvárni, az azon múlik, hogy ők hogyan viszonyulnak a ma öregjeihez.
Az Alzheimer Café-k támogató közössége hazánkban 2014 óta nyújt támogatást a demenciával élők és hozzátartozóik számára, kerületünkben 2018-ban kezdte meg működését a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. A jelenlegi vészhelyzetben is szeretnénk – igaz más formában – működtetni, ezért a Facebookon élő előadásokat szervezünk meghívott előadókkal, különböző témákban. Bár az együttlét, ami olyan fontos eleme az Alzheimer Cafénak ebben a formában nem tud megvalósulni, de azt reméljük, hogy a magány oldására, a „nem vagyok egyedül” érzés megtapasztalására alkalmas, illetve eljuthatunk olyan családokhoz is, akik eddig nem hallottak erről a kezdeményezésről, hiszen sokan gondozzák otthon demenciával élő hozzátartozójukat, akik különösen nagy segítséget igényelnek most. Kérjük kövessék az „Alzheimer Café Budapest 12. kerület” Facebook oldalt, ahol folyamatosan gondozási tanácsokkal segítjük a hozzátartozókat.
Ha az Ön családjában megjelent ez a betegség, és tanácstalan, vagy támogatásra van szüksége, keresse fel bizalommal a Hegyvidéki Szociális Központ által elindított Demencia Irodát, melynek célja, hogy orvosi szakértelmet nem igénylő esetekben nyújtson segítséget.
2020. április 2-án tartotta első online összejövetelét a már két éve a Hegyvidéki Kulturális Szalonban havi rendszerességgel jelentkező Alzheimer Café. A járvány megjelenésével, a veszélyhelyzet kihirdetése után mindannyiunk biztonságának érdekében az Alzheimer Café működése is szünetel – illetve ezúttal átkerült az online térbe.
Az élő előadást Juhász Ágnes diplomás szakápoló, demencia specialista tartotta, „Ami többet ér ezer tablettánál - a 'Normalizáció' alapelvének követése a demencia-gondozásban” – címmel. Az előadás során megtudhattuk, hogy miért fontos ezt a szakápolási elvet a jelenlegi, speciális körülmények között is szem előtt tartani, hogy a felborult életünk viszonylag normális kerékvágásban maradhasson. A demencia gondozásban a normalizáció egy irányelv, egy útmutatás. Egy otthon esetében azt jelenti, hogy annyira hétköznapi szinten próbáljuk tartani a demenciával élő fizikai környezetét, amennyire csak lehetséges, az ápolási szükségletek figyelembe vétele mellett. Ha a beteg számára az őt körülvevő tárgyak, bútorok, eszközök felismerhetőek, ismerősek, mert a múltjából emlékszik rá – akkor biztonságérzetet adnak. Ahhoz, hogy ez a gondozási alapelv működni tudjon, ismernünk kell a beteg életútját, napi rutinját, szokásait, ahogyan a demencia megjelenése előtt élt. A betegség megjelenése után törekedni kell rá, hogy a napi ritmus a megszokotthoz, a korábbi életéhez igazodjon. Például, ha délelőtt mindig szeretett meginni egy tejeskávét két cukorral, akkor ezután se felejtsük el megkínálni vele. A gondozás annál ideálisabb, minél közelebb áll a gondozott korábbi életrutinjához – foglalta össze a szakember. A normalizáció alapelve a legjobban a demenciával élő otthonában valósítható meg, de a bentlakásos demens gondozásban is lehet rá törekedni. A demencia gondozás megtanulható, és valóban egyik legfontosabb eleme a szeretet, de nem elég a megérzéseinkre hagyatkozni – mondta Juhász Ágnes.
A vírus által leginkább veszélyeztetett idős embertársaink szorultak most otthonaikba, még jobban növelve az esetleg már meglévő izolációt. Sokan gondozzák otthon demenciával élő hozzátartozójukat, akik most különösen nagy segítségre szorulnak. Reméljük, hogy a fizikai segítség a legtöbb esetben megvalósul, rokonok, szomszédok, szociális segítők és önkéntesek által – az online Alzheimer Café egy virtuális közösség építésével próbál segítő kezet nyújtani. Az előadások sorát folytatni fogjuk, kérjük figyeljék az Alzheimer Café Budapest 12. kerület facebook oldalát, ahol folyamatosan segítjük a hozzátartozókat gondozási tanácsokkal. Ha az Ön családjában felbukkant ez a betegség, és tanácstalan, segítségre vagy támogatásra van szüksége keresse fel bizalommal a Hegyvidéki Szociális Központ által elindított Demencia Irodát, mely azzal a céllal jött létre, hogy minden olyan esetben segítséget nyújtson, ami nem igényel orvosi szakértelmet.